A májzsugor

Cirrhosis hepatis. Napjainkban Magyarországon a második leggyakoribb halálok a májzsugorodás, ez évente 8000 ember halálát, valamint körülbelül egy millió (!) beteget jelent.

Mit jelent a májzsugorodás?

Bármilyen károsító tényező éri a májat, az – ha nem képes elhárítani – májsejtek elhalását okozza. Ez gyulladást vált ki, melyet hegesedés követ. Szerencsénkre májunk igen jól és gyorsan tud regenerálódni, azaz új májsejtek termelődnek, és ezzel helyreáll az eredeti működés is, a beteg meggyógyul. Ha azonban szervezetünk védekező (immun) rendszere nem képes elpusztítani a kórokozót (pl. vírust), vagy a májat mindig újabb mérgező anyag (pl. alkohol) éri, akkor az ismétlődő gyulladás és májsejt pusztulás a máj eredeti, jellegzetes szerkezetének eltorzulásához vezet. Mivel ez a folyamat rendszerint hosszú éveken át zajlik, sokáig még van visszaút.

A májzsugorodás az az állapot, amikor a máj működő szövetállománya csökken, a májsejtek helyét hegszövet (fibrózis) foglalja el. A máj vérellátása akadályozott, sokrétű feladatainak (anyagcsere, méregtelenítés) egyre kevésbé tud eleget tenni.

A „zsugor” kifejezés nem méretet jelöl. A zsugorodott máj lehet jóval nagyobb is, mint az egészséges. A kötőszövet (fibrózis) hosszútávú fennállás esetén zsugorodásra hajlamos, így a legvégső stádiumban következik be a hegszövet összehúzódása.

Milyen okok vezetnek májzsugorhoz?

A legtöbb májzsugor oka az alkohol, de számos egyéb ok is vezethet a máj krónikus betegségéhez, pl. a hepatitis B és hepatitis C vírusok – a krónikus hepatitis vírusfertőzések nagy részében lassan, évtizedek alatt fokozódó hegesedés, végül – 20-50 év alatt – májzsugor (cirrózis) fejlődik ki -, vegyi anyagok (szerves oldószerek, festékek, permetező anyagok), sőt bizonyos gyógyszerek is károsíthatják a májsejteket. Öröklött anyagcsere-betegség, szívbetegség, az immunrendszer kóros működése is májzsugorodáshoz vezethet. A májat károsító tényezők egymást erősíthetik, így egy vírus okozta enyhe, idült májgyulladás rövid időn belül végstádiumú májbetegséggé fejlődhet, ha mellette akár kevés alkoholt is fogyasztunk, vagy szervezetünk más mérgező anyaggal találkozik rendszeresen.

Milyen tünetekkel jár a betegség?

A májzsugor kifejezett fájdalommal nem jár, a betegek tompa, bizonytalan, feszülő fájdalomról szoktak panaszkodni hasuk felső részében. A gyengeség, fáradékonyság, állandó rossz közérzet, a teltségérzet, hányinger, étvágytalanság, és az anyagcsere-folyamatok hanyatlása fogyáshoz vezet. Vitaminhiány tünetei jelentkeznek: végtagzsibbadás, nyelvégés, bőrgyulladás, vérszegénység. Ritkulhat a szőrzet, hullhat a haj és sorvadnak az izmok. Cirrózis esetén a májrák megjelenésének az esélye is nő. Szövődményként érgyulladások, vesekárosodás, vérzések is felléphetnek. A férfiaknak megnő a mellük, miközben heréjük kisebbedik, csökken férfiasságuk és nemzőképességük is, arcvonásaik egyre nőiesebbek lesznek. A nőknek viszont csökken mellméretük, vérzési rendellenesség, meddőség léphet fel. A mellkason, arcon pókláb rajzolatú apró erecskék, csillag alakú értágulatok jelennek meg, a tenyerek vöröses színűek, a tenyér inai is zsugorodhatnak. A sárgaság, hasvízkór (ascites), lábdagadás, a has bőrén medúzafő alakban áttűnő erek, a tudatzavar, amikor a beteg nem tud koncentrálni, keze reszket, zavartan viselkedik, esetleg aluszékonnyá, eszméletlenné válik (kóma), a vérzékenység, már a betegség előrehaladott állapotát jelzik.

Milyen vizsgálatok szükségesek?

Vérvétel kapcsán a májfunkciós próbák (májenzimek: GPT, GOT, Gamma GT) kórosak, a vérkép vérszegénységet mutat. A hasi ultrahang-vizsgálat a máj szerkezeti átépülését, keringési zavarát, esetleg folyadékgyülem megjelenését jelzi. A gyomortükrözés gyomorpanaszok hiányában is vérzésveszélyt jelentő fekélyt, tágult nyelőcsővénákat deríthet fel. Különböző vizsgálatok történnek a betegség okának felderítésére. Vizsgáljuk a véralvadást, a vérfehérjéket. Jellegzetes tünetek esetén a máj szövettani vizsgálatára (májbiopsziára) általában nincs is szükség, FibroScan vizsgálat derítheti fel a fibrózis mértékét, súlyosságát.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

Az időben felfedezett májzsugor nagyon jól karbantartható. A leletektől függően kell szedni gyógyszereket. Vízhajtót, ha has-, vagy lábvizesedés lépett föl, ún. béta-blokkolót ill. nitrátot a nyelőcsővérzés ellen, laktulózt a felszaporodott méreganyagok eltávolítására.

A májzsugort kiváltó októl és az adott állapottól függően lehet szükség más gyógyszerekre is. A gyógyszerek mellett életmódváltás is szükséges. Bármi is okozta a máj betegségét, szigorú és teljes alkoholtilalmat kell tartanunk. Az egyéb betegségek miatt szedett gyógyszerekről kérdezze meg kezelőorvosát.

Milyen következményekkel kell számolnia a májzsugorban szenvedő betegeknek?

A májzsugor rosszabbodását nagymértékben le lehet lassítani, de meggyógyítani nem tudjuk. A májbetegek fogékonyak különböző fertőzésekre, mint pl. tüdőgyulladás, húgyúti fertőzések, hashártyagyulladás, nyelőcső gombásodás. A betegség életveszélyes szövődményei a nyelőcsővérzés, a hasvízkór, a májkóma. Nagyobb az esély májdaganat kialakulására. A megfelelő életvitel, az orvosi tanácsok következetes betartása, a folyamatos gyógyszeres kezelés mellett ezek a végső szövődmények sokszor megelőzhetők, vagy elháríthatók.

A jól gondozott beteg életkilátásai jók, hosszú évekig elviselhető életminőséget lehet fenntartani. Bizonyos feltételek megléte esetén lehetőség van a májátültetésre is. Kezelőorvosa erről is felvilágosítást ad.